Rólam

Üdv a fedélzeten, Benyus Tomi vagyok – hivatalosan egy hétköznapi figura, nem hivatalosan pedig egy megrögzött utazásfüggő, aki megtanulta, hogyan kell minden szabadnapból és forintból utazást kovácsolni.

A kalandvágy már gyermekkoromban belém égett, amikor szüleimmel együtt barangoltuk be az erdőket, mezőket, és amikor a balatoni céges üdülőben töltött 2 hét jelentette a nyári szünetek csúcspontját.

Az igazi áttörés akkor történt, amikor egy kispolszkival négyesben nekivágtunk Bulgáriának 2 hétre, sátorral – ami mai szemmel nézve vagy totális őrültség, vagy a legtisztább utazói szenvedély. Én az utóbbira szavazok!

Jó alap volt ez – hamar rájöttem, hogy nem a csillagok számát kell nézni a szállás bejáratánál, hanem a bennem szaporodó élmények mennyiségét.

Az évek múlásával a komfortzónám határai egyre inkább kitolódtak. Bár egy jó ár-érték arányú szállást sosem vetek meg, de az sem okoz problémát ha a napfelkelte egy sátorban, vagy kilátóban ébredve ér.

Nem rémülök meg, ha magamnak kell reggelit, vagy vacsorát készítenem – sőt, szerintem ez a legjobb módja annak, hogy belevesd magad a helyi kultúrába. Egy piac hajnalban többet elmond egy országról, mint bármelyik múzeum.

Mintegy 25 éve szervezek utakat barátoknak, ismerősöknek, és lassan egy évtizede buszos utakon terelgetem a csoportokat keresztül-kasul a kontinensen túravezetőként. Eddig 250+ külföldi úton vagyok túl, és még mindig nem unom – sőt!

Aztán úgy 10 éve beütött a nagy szerelem, a repülés. Rájöttem, hogy a fapados járatok és az okos foglalási stratégiák kombinációjával úgy lehet világot látni, hogy közben nem kell a vesémet eladni vagy az összes szabadságomat egy útra elhasználni. Emellett amíg mások a kocsiban szoronganak 8-12 órát, addig én már a célország utcáit, vagy éppen hegyeit járom rengeteg időt megspórolva így.

Ne érts félre! Nem vagyok digitális nomád. Van egy teljesen átlagos, napi 8 órás állásom egy teljesen átlagos vidéki kisvárosban. De van 30 nap szabadságom és egy nagy adag elszántságom, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki belőle. Hiszem, hogy nem kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy az ember világot lásson – csak egy kis kreativitás és ügyesség kell hozzá.

Ebben a blogban nem a szokásos "tíz dolog, amit látnod kell XY városban" típusú tartalmakat találsz. Ehelyett megmutatom, hogy lehet kevés szabadnappal és vékony pénztárcával is felejthetetlen kalandokat átélni és, hogy az utazás nem a gazdagok kiváltsága, hanem döntések és prioritások kérdése.
Pontosan azokat az infókat osztom meg, amiknek én is örültem volna indulás előtt – ezzel megspórolva neked az órákig tartó internetes böngészést, vagy a helyszínen érő kellemetlen meglepetéseket.

Egyelőre az aktuális kalandjaimat dokumentálom, de ha az időm engedi, akkor a régebbi, több száz utazásomból is előbányászok néhányat. A belföldi kiruccanásaim közül csak a valóban egyedi élményeket emelem ki – elvégre nem akarom újra feltalálni a kereket.

Ha hiszel abban, hogy utazni lehet kevés pénzből is, ha szereted a valódi történeteket, ha kíváncsi vagy mit csomagolj, ha a "kevesebb több" elvét követed, ha szeretnéd megtudni, hogyan keress olcsó repjegyeket Európa legszebb városaiba, és ha szeretnéd elkerülni azokat a hibákat, amiket én már elkövettem helyetted – akkor jó helyen jársz!

Kövesd a kalandjaimat, és talán megspórolok neked egy rakás időt, pénzt és fejfájást – vagy legfeljebb jót nevetsz az én káromon.

Bakancslistáról le, útra fel!